Finommotorika fejlesztése otthon

A múltkor írtam egy bejegyzést a finommotorika fejlesztéséről. Ebben a posztban olyan játékokat szeretnék ajánlani, amelyekkel otthon is eredményesen fejleszthetőek ezek a készségek. Mivel a finommotorika több részterületből áll, ezért az ötleteket is így csoportosítom. 🙂 Szemmozgások:  Szájkörüli mozgások: Kézmozgások: Ezek az ötletek természetesen csak kiindulópontok, de az elmondható, hogy akármelyiket választjuk, máris tettünk valamit azért,

Szenzoros diéta ingerkerülő gyermekeknek

Amikor egy gyermek ingerkerülő, az azt jelenti, hogy a különböző csatornákon keresztül érkező ingerek sokkal gyorsabban túlterhelik idegrendszerét, mint másoknak, ezért arra figyelhetünk fel, hogy a gyermek valósággal lefagy, vagy éppen ellenkezőleg: sikítozik, ordít, tombol. A környezet nem érti a gyerek reakcióit, hiszen eltérően érzékelik ugyanazokat az ingereket. Van olyan hang, amelyet mi kellemesnek hallunk,

A szenzoros diéta

Akik találkoztak már a szenzororos feldolgozási zavar (SPD) kifejezéssel, esetleg tapasztalták tüneteit, azok valószínűleg hallottak a szenzoros diétáról. A szenzoros diétának nevével ellentétben semmi, vagy legalábbis nagyon kevés köze van az étkezéshez. A szenzoros diéta inkább egy tudatos kiegyensúlyozó program, olyan tevékenységek, amelyek a gyermek idegrendszeri szükségleteire reflektálnak. Érdemes abból kiindulni, gyermekünk milyen? Ingerkereső? Inkább

Fejlesztés otthon – 15 tipp

Az otthoni fejlesztésről már olvashattatok korábban. Ezúttal olyan gyakorlati ötleteket hoztam, amelyekhez semmi sem szükséges, mégis jól megdolgoztatják az agytekervényeket, egyensúlyérzéket, kis kezeket. Mozgással kapcsolatos feladatok: egy lábon megállás, ugrálás páros lábon szökdelés járás lábujjhegyen, sarkon, talpélen szökdelés irányváltásokkal kézen-talpon járás, pókjárás, rákjárás Egyensúlyérzéket edző feladatok: séta párnával a fejen forgás lassan szoborjáték (megállni egy

Hogyan fejlesszünk otthon?

Sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy a szülők hogyan tudnának otthon is segíteni gyermeküknek? Természetesen, a legjobb a szabad játék, de ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor célszerű azokat a gyakorlatokat próbálgatni, amelyek azokat a képességeket “gyúrják”, ahol leginkább deficit mutatkozik. Ebben a bejegyzésben azokról a részképességekről lesz szó, amelyek nélkülözhetetlenek a tanulási folyamatban. A kognitív

A vizuomotoros integráció

Az előző bejegyzésekben már részletesen írtam a vizuális észlelésről, a szem-kéz és a szem-láb koordinációról. Ebben a posztban ezek összességét, a vizuomotoros integrációt szeretném bemutatni. Fontos leszögezni, hogy az előbb említettek ennek a részeit jelentik. A vizuomotoros integráció azt jelenti, hogy az agy rendszerbe foglalja a látás útján beérkező információkat, azokat feldolgozza, értelmezi és képes

Lassú a gyerek?

 Az egyik leggyakoribb probléma, amire a pedagógusok felhívják a figyelmet, az a lassú munkatempó.  – Állandóan lemarad… – Hamar elfárad… – Nem tudja követni az elhangzottakat… – Jól csinálja, de olyan lassú… Önmagában a lassabb tempójú munkával nincs gond, egészen addig a pillanatig, amíg nem akadályozza a teljesítményt. Problémát akkor jelezhet, ha huzamosabb ideig fennáll

Mit érez ….. a gyerek?

-Azt mondta x, hogy én IQ 0 vagyok… -A többiek piszkálnak, mert lassabb vagyok… -Hiába kérdezek valamit, nem válaszolnak nekem a többiek… -Kinevetnek, ha nekem mozognom kell, pedig nem tehetek róla…. -Tanár néni állandóan azt mondja, hogy már megint nem figyelsz…. -Kiröhögnek, mert nehezebben olvasok…. -Belenyúlnak a táskámba, hiába mondom, hogy ne…. –Nem játszanak velem….

Mit érez a …. pedagógus?

Bevallom, nehéz szívvel kezdtem neki ennek a bejegyzésnek, hiszen én is voltam már hasonló helyzetben pedagógusként. Ebben a posztban megpróbálom végigvenni, milyen érzésekkel szembesülhet egy pedagógus, ha furcsa, valamiben más gyerkőc kerül elé. A sorozat első részét itt olvashatod el. 1. A megfigyelés: amikor egy gyerek bekerül egy közösségbe, jobb esetben nincs róla előre kialakult vélemény.

Mit érez….a szülő?

Az eddigi posztokban leginkább arról írtam, milyen problémát hogyan lehet fejleszteni. A cikkek középpontjában a gyermek fejlődése állt. Ebben a sorozatban azt szeretném egy kicsit jobban megvilágítani, mit érezhet a szülő, ha kiderül, hogy valami nincs rendben a gyermekkel, mit érezhet a pedagógus, ha ilyen helyzetben találja magát és végül mit érezhet maga az érintett,